Menü








Házirend - Beteglátogatás Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2011. július 05. kedd, 11:55
Tartalomjegyzék
Házirend
Beteglátogatás
Betegjogi képviselet
Minden oldal

Beteglátogatás

 

AZ INTÉZET BETEGELLÁTÁS RENDJE

Az általános járóbeteg-szakellátás a beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, továbbá fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás. Az általános járóbeteg-szakellátást a beteg egészségi állapotának veszélyeztetése nélkül, rendszeres tömegközlekedés igénybevételével megközelíthetően kell biztosítani.
 
1. A járóbeteg-szakellátás feladata
a) a megelőző tevékenység,
b) az egyes betegek gyógykezelése, szakorvosi gondozása,
c) szakorvosi konzíliumok elvégzése, szükség esetén a beteg otthonában is,
d) speciális szakmai, diagnosztikus, illetve terápiás háttér szükségessége esetén a beteg - vizsgálatát követő -
más járóbeteg-szakrendelésre vagy szakambulanciára történő beutalása,
e) a járóbeteg-szakellátás kompetenciakörébe tartozó olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozások végzése,
amelyeket követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges,
f) Intézeti hátteret igénylő ellátás szükségessége esetén a beteg fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő beutalása.
 
A rendelőintézetben üzemelő szakrendelések működési rendjének, betegfogadási rendjének, szakorvosi vizsgálatok rendjének, szakrendelések együttműködésének kialakításához a járóbeteg-ellátást irányító ügyvezető igazgató egyetértése szükséges.
A Rendelőintézet Működési rendjét, illetőleg Házirendjét a járóbeteg-ellátást irányító ügyvezető igazgató készíti el.
Az önállóan működő szakrendelések működési rendjét a járóbeteg-ellátását irányító ügyvezető igazgató előírásai alapján a vezető ápoló készíti el.
 
2. A betegfogadás rendje a szakrendelésen
A szakrendelések betegfogadási rendje tartalmazza a szakrendelés rendelési idejét, működési területét, a betegfogadás szabályait. A rendelőintézet rendelési idejét az Intézet bejáratánál, a váróhelyiségekben megfelelő módon naprakész állapotban kifüggesztik.
A betegfogadás rendjét az Intézet működési területén lévő egészségügyi feladatokat ellátó szerveknek, valamint a beutalással érintett orvosoknak kell megküldeni, és a betegfogadási rend változtatása esetén arról értesíteni.
A szakellátások igénybevétele általában a háziorvos beutalója alapján történik. Háziorvosi beutalásnak számít, ha a bentlakásos intézeteknél (otthonoknál) foglalkoztatott orvos, a foglalkozás-egészségügyi orvos, a gyermekintézetek, iskolák orvosai adják a beutalót.

A biztosított az orvosi szakellátást beutalás nélkül jogosult igénybe venni a következő ellátásokban:
• Sürgős szükségből,
• a szakorvosi rendelő által nyújtott
• bőrgyógyászati
• fül-orr-gégészeti
• nőgyógyászati
• általános sebészeti
• szemészeti
• urológiai
• pszichiátriai szakellátást
 
A szakrendelések orvosai is adhatnak beutalót a hozzájuk beutalt betegnek más szakrendelésre.
A szakellátásra beutalt biztosított ismételt háziorvosi beutalás nélkül jogosult igénybe venni 30 napig a folyamatos járóbeteg-szakellátást, 30 napon túl abban az esetben, ha a szakellátás orvosa erről a háziorvost tájékoztatja.

Szakrendelésre az Intézet ellátási területén lakó beteg, illetőleg előzetes egyeztetés alapján területen kívüli beteg utalható be.
A beutaló egyértelműen tartalmazza a vizsgálatra felkért szakrendelés pontos megjelölését, a beteg állapotának, eddigi kezelési eredményeinek rövid leírását és feltételezett kórismét.

A beteg a szakellátást akkor veszi a beutalás szakmai rendjének megfelelően igénybe, ha azt az Intézetet keresi fel, amelyet a beutaló orvos vizsgálatára felkért.

A beutalási rendtől eltérő igénybevétel esetén a hatályos jogszabályok, valamint az Intézet vonatkozó szabályzatában foglaltak alapján térítési díjat kell fizetni.

A beteg az egyes szakrendeléseket a betegfogadás időpontjának előjegyeztetésével, vagy anélkül veheti igénybe.

A jelentkezési idő előjegyzése nélkül veheti igénybe a szakrendelést az a beteg
•  aki elsősegélynyújtásra vagy sürgős orvosi ellátásra szorul,
 
A betegeket érkezési sorrendben kell ellátni, kivéve a sürgősségi ellátás.
Ha a beteget a szakrendelés orvosa jegyzi elő, a jelentkezés napját, időpontját a szakrendelés orvosa a beteggel egyetértve határozza meg.
Azokat a betegeket, akik a rendelési idő lejártáig jelentkeznek, fogadni kell és meg kell vizsgálni, a beteg állapotától függően el kell látni, illetve előjegyezni.
 
3.  A szakorvosi vizsgálatok rendje
A beteg érdekében el kell végezni mindazokat a vizsgálatokat, amelyek a betegség megállapításához a beteg állapotának megítéléséhez, vagy a gyógykezelés eredményességének értékeléséhez, keresőképessége elbírálásához, stb. szükségesek.
A Szakrendelést végző szakorvos a beteg vizsgálatát az érvényben lévő szakmai irányelvekkel összhangban végzi.

Fekvőbeteg intézeti ellátásra szoruló betegeken - az országos intézetek által kiadott módszertani irányelvek figyelembevételével - feltétlenül elvégzendő vagy ajánlott vizsgálatokat lehetőleg a kórházba utalás előtt a járóbeteg ellátás keretében kell elvégezni.

A szakrendelésen a beteg vizsgálatában csak azok az egészségügyi dolgozók vehetnek részt, illetve a vizsgáló szobában csak azok tartózkodhatnak, akiknek szolgálati helye a szakrendelés, vagy oda képzésre, továbbképzésre beosztottak, továbbá azok, akiknek ott tartózkodását a szakrendelés vezetője engedélyezi. Biztosítani kell, hogy az orvosi etika és titoktartás követelményei maradéktalanul érvényesüljenek.
 
4.  A szakrendelések együttműködése

A szakrendelések kötelesek szorosan együttműködni, egymásnak minden szükséges segítséget megadni.
Az együttműködést a szakrendelések működési rendjével összhangban kell megszervezni.
A szakrendelésen megjelent betegnél a kért szakorvosi vizsgálaton túl a szükséges kiegészítő vizsgálatokat is el kell végezni. A vizsgálat menetét és módját a szakrendelés orvosa választja meg.
A kiegészítő szakvizsgálat célzottan történik. A vizsgálatra felkért szakrendeléssel a vizsgálatot kérő orvos közölni köteles a kért vizsgálat nemét, a diagnózist (a feltételezett diagnózist vagy differenciál-diagnosztikai problémát), az eddig elvégzett vizsgálatok eredményét, valamint a vizsgálatot megelőző időben alkalmazott gyógykezelést.
Az elvégzett vizsgálat eredményét a vizsgálatot végző orvos írásban közli, (szakorvosi lelet), ugyanekkor a szakrendelés számítógépes dokumentációjában, valamint a hagyományos dokumentációban (karton, napló, stb.) is rögzíti.
A beteg, valamint a gazdaságosság érdekében kerülni kell minden felesleges szakvizsgálatot. Amennyiben a kiegészítő vizsgálatok elvégzésére az Intézetben nincs lehetőség, a beteget a szükséges vizsgálatra az illetékes Intézet megfelelő szakrendelésére kell irányítani.
Amennyiben a betegség megállapításához, célszerű gyógykezelés megítéléséhez bonyolult, több irányú szakvizsgálat látszik szükségesnek, ennek megítélése céljából konzíliumot kell tartani.


5. A gyógykezelés rendje
A szakrendelés orvosa
• A beteget - ha az szakorvosi gyógykezelésre szorul - gyógykezelésben részesíti, részére szükség szerinti gyógyszert, gyógyászati segédeszközt rendel, a gyógykezeléssel és a követendő életmóddal kapcsolatos felvilágosítást megadja.
• A további szakorvosi kezelésre vagy ellenőrzésre szoruló beteget a vele egyeztetett időpontra előjegyzi.
• A szakorvosi ellátásra nem, de orvosi ellátásra szoruló beteget a leletek, szakvélemények, valamint terápiás javaslatok közlésével a kezelő orvoshoz irányítja.
• Az Intézeti kivizsgálásra, gyógykezelésre, ápolásra szoruló beteg beutalása iránt intézkedik, illetve felvételre előjegyzi indokolt esetben javaslatot tesz szanatóriumi beutalásra.
 
A szakrendeléseken - sürgős szükség esetét kivéve - olyan orvosi beavatkozás nem alkalmazható, amely az orvostudomány mindenkori állása, illetve vonatkozó jogszabályok szerint kizárólag fekvőbeteg gyógyintézetben végezhető el.
A diagnózis megállapításához hasonlóan a beteg gyógykezelési tervének meghatározása és végrehajtása is szükségessé teszi a különböző szakrendelések orvosainak együttműködését.
 
6.  A beteg és/vagy törvényes képviselő tájékoztatása
Az orvos ismerteti betegével/törvényes képviselővel a kezelési alternatívákat és a beteget és/vagy törvényes képviselőt döntésre, választásra kéri. Amennyiben a beteg és/vagy törvényes képviselője nem vállalja a megajánlott lehetőségeket az ambuláns lapon az elutasítás tényét az orvosnak rögzíteni kell és a beteggel, illetve a törvényes képviselőjével alá kell íratni.
 
7.  Fekvőbeteg osztályra utalás
Amennyiben az orvos a járóbeteg szakellátási szolgáltatást követően intézeti ellátást tart szükségesnek, a beteget szakorvosi beutalóval látja el és a beteg szükségleteinek legmagasabb szintű kielégítését, valamint a beteg beutalási szabályzat és a vonatkozó szakmai protokollok előírásait szem előtt tartva fekvőbeteg gyógyintézetbe utalja telefonos egyeztetést követően
               
8.  A beteg elbocsátása
Az elbocsátás előtt az orvos kötelessége a beteg, vagy a törvényes képviselő, vagy a helyette nyilatkozattételre jogosult személy tájékoztatása és oktatása - a betegellátás igényeinek megfelelően. Ez a következőket foglalja magába: biztonságos gyógyszerelés, gyógyászati segédeszközök biztonságos használata, lehetséges interakciók az ételek és gyógyszerek között, táplálkozási, életmód tanácsadás valamint rehabilitációs technikák.
Elbocsátáskor a betegnek, illetve indokolt esetben a hozzátartozónak vagy a fogadó szervezetnek (pl.: mentőszállítás) át kell adni a betegdokumentáció/ambuláns lap másolatát, vagy az ellátásáról készített összefoglalót.
Az összefoglaló tartalmazza:
• az első megjelenés okát
• a jelentős leleteket
• minden felállított diagnózist
• minden elvégzett vagy későbbiekben ajánlott gyógyszeres vagy egyéb terápiát
• tartalmazza a beteg aktuális állapotát
A beteg által hozott leleteket vissza kell adni a betegnek
 
9. Gyógytorna, Fizikoterápia
Speciális járóbeteg-szakrendelés gyógyhatású kezelések, eljárások alkalmazása céljából. Csak bizonyos szakmák rendelhetik el az ilyen irányú kezeléseket (Reumatológia, Traumatológia, Ideggyógyászat, stb. ).
A beteg már kezelési lappal érkezik, melyen előírják a megfelelő terápiát, a kezeléseket követően a beteg időbeosztás alapján többszörösen visszatérő.

10. Konzílium
Olyan tevékenység, amelyet a beteget előzetesen vizsgáló orvos kér egy szerv, szervrendszer, illetve adott testrész célzott vizsgálatára. Konzíliumot csak szakorvos adhat.
 
11. Egészségügyi dokumentáció
A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát.
Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni:
• a beteg személyazonosító adatait,
• cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy, kiskorú, illetve gondnokság alatt álló beteg esetében a törvényes képviselő nevét, lakcímét, elérhetőségét,
• a kórelőzményt, a kórtörténetet,
• az első vizsgálat eredményét,
• a diagnózist és a gyógykezelési tervet megalapozó vizsgálati eredményeket, a vizsgálatok elvégzésének időpontját,
• az ellátást indokoló betegség megnevezését, a kialakulásának alapjául szolgáló betegséget, a kísérő betegségeket és szövődményeket,
• egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokoló betegség, illetve a kockázati tényezők megnevezését,
• az elvégzett beavatkozások idejét és azok eredményét,
• a gyógyszeres és egyéb terápiát, annak eredményét,
• a beteg gyógyszer túlérzékenységére vonatkozó adatokat,
• a bejegyzést tévő egészségügyi dolgozó nevét és a bejegyzés időpontját,
• a betegnek, illetőleg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítését,
• a beleegyezés, illetve a visszautasítás tényét, valamint ezek időpontját,
• minden olyan egyéb adatot és tényt, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet.
 

 



Módosítás dátuma: 2012. augusztus 16. csütörtök, 11:18